Megmértük, hányan, mennyit kerékpároznak a magyarok, és min változtatnának - reprezentatív kutatás

Hiánypótló kerékpáros kutatást készített a Magyar Kerékpárosklub az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, még soha nem lehetett ilyen átfogó képet kapni a hazai kerékpározási szokásokról. Kiderült, hogy a felnőtt lakosság 70%-a szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni. 17%-nak ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 % legalább hetente biciklire ül. Dél-Alföld a legbringásabb régió, a budapestiek 16%-a hetente többször közlekedik biciklivel. A Medián által készített felmérésből kiderült, hogy a lakosság túlnyomó része támogatja a kerékpárosbarát infrastruktúra-fejlesztést, ami a legfontosabb húzóerő lehet a bringára váltáshoz.

Népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés. Bár a nagyvárosokban a legtöbb közterületet az autók foglalják el, a magyar lakosság 67%-a elsősorban nem autóval jár a mindennapokban. A kutatásból kiderült, hogy a lakosság 37%-ának elsődleges közlekedési eszköze az autó, 31%-nak a közösségi közlekedés és a magyarok 17%-ának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Ezt követi a gyaloglás 10%-kal, a motorozás 2%-kal, az egyéb közlekedési módok 1%-ot tesznek ki, és a lakosság 1%-a nem jár sehova.

A felnőtt lakosság 70%-a szokott kerékpározni, 38% hetente többször biciklire ül. A felnőttek 17%-a naponta így közlekedik, hetente többször 12%, heti 1-2 alkalommal 9% biciklizik. Csak hétvégén a lakosság 5%-a bringázik, ennél ritkábban 27% ül kerékpárra. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők bringáznak többet a mindennapokban: naponta a nők 18%-a, míg a férfiak 16%-a jár biciklivel.

Fontos kiemelni, hogy a felnőtt lakosság 84%-a fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67% rendelkezik is ilyennel. A 70%-os kerékpáros arány mellett ez lehet az egyik oka a kerékpáros fejlesztéseket támogatók magas arányának. 1 és 5 közötti skálán 4.2 pontot kapott, hogy az államnak és az önkormányzatoknak - akár más területek kárára – többet kellene a kerékpározás fejlesztésére költeniük.

Ilyen magas kerékpáros lakossági arányok alapján hangsúlyozzuk, hogy nem lehet autós és kerékpáros társadalomról beszélni, hiszen a lakosság közel háromnegyede szokott biciklizni. Autósok és kerékpárosok helyett közlekedőkről érdemes beszélni, akik az adott útjukhoz választanak különböző közlekedési eszközöket.

Hol, és hogyan kerékpároznak

Azt is megmértük, hogy a régiók felnőtt lakosságában mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Ezt a sort a Dél-Alföld régió nyerte 34%-os kerékpáros aránnyal, utána Észak-Alföld következik 30%-kal, és Nyugat-Dunántúl lett a harmadik 20%-os aránnyal. Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl 14-14%-os arányt hozott, Dél-Dunántúl 13%-kal maradt le. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb, 8%.

Budapesten a felnőtt lakosság 6%-a minden nap kerékpározik, 16% hetente többször, összesen 51% - minden második ember - szokott biciklizni. Érdekesség, hogy a lakosság számarányához képest többen kerékpároznak Budán, mint Pesten.

A felnőtt lakosság 70%-át kitevő legalább alkalmanként kerékpározók között a bevásárlás a legnépszerűbb cél, amit a sportolás és a munkába járás követ. Érdekes, hogy majdnem annyian járnak munkába kerékpárral, mint sportolni.

A kerékpározás melletti legfőbb érveket a testmozgás/egészség, a környezetvédelem, és a szabadság/rugalmasság vezetik, amit az olcsósága, a közvetlensége követ, illetve az, hogy nem kell rá várni.

Sokan gondolják, hogy a fiatalok közt igazán népszerű a kerékpározás, az adatok szerint viszont csak 60 év felett csökken jelentősen a bringázási hajlandóság.

Utánanéztünk a kerékpározók KRESZ ismeretének is, ahol újabb tévhit dőlt meg azzal, hogy kiderült: a jogosítvánnyal rendelkezők 73%-a szokott kerékpározni, a legalább hetente kerékpározóknak pedig 69%-ának van jogosítványa.

A kerékpárosbarát – és egyben fenntartható - városfejlesztés egyik kulcsa lehet, ha nem kell túl messzire utazni munkahelyekre, iskolákba, boltokhoz. A legtöbb kerékpárral megtett út maximum 5 kilométer hosszú, míg Budapesten egyhuzamban ennek jellemzően dupláját tekerik le a kerékpározók. Hosszabb utakon a közösségi közlekedés és kerékpár közti átszállási lehetőségek fejlesztése, csomóponti kerékpárparkolók fejlesztése jelenthet megoldást, amire nagy igény és hajlandóság is mutatkozik.

Kerékpáros igények

Megkérdeztük, hogy a kerékpárral járók mennyire elégedettek az úthálózattal. A felnőtt lakosság kerékpározó hányada elég kritikus: 5 fokú skálán a legjobb pontszám 3,5 volt, amit a kerékpártárolás kapott. Az útburkolatok minőségével és a kerékpározásra használandó utak szélességével a legelégedetlenebbek a bringázó magyarok.

Gyalogosoktól és az autóforgalomtól is elválasztott, kétoldali irányhelyes kerékpározásra kijelölt infrastruktúrán tekernének a legszívesebben, de az autóforgalomtól elzárt, illetve kis forgalmú utcák is a népszerűbbek közé tartoznak. Az elválasztás nélküli, járdán vezetett kerékpárutakat, és a nagy forgalmú utakat nem kedvelik, és járdán sem szívesen kerékpároznak.

A felmérés alapján megállapítható, hogy a kerékpározással szembeni legnagyobb visszatartó erő az autóforgalom nagysága, amit kerékpárosbarátabb úthálózattal és a közlekedők közti együttműködés fejlesztésével lehetne ellensúlyozni. A biciklis közlekedés elfogadottságát jelzi, hogy a bringás közlekedéssel szembeni utolsó ellenérvként (5 fokú skálán 2,3-as pontszámmal) hozták fel, hogy az ismerősök furcsállnák, ha biciklivel jelennének meg.

Legtöbben a kerékpározásra kijelölt infrastruktúra terén látnak fejlődést az elmúlt 10 évben, míg az autóvezetők hozzáállásában és az előzési oldaltávolság terén a többség nem lát változást.

Azt is megtudtuk, hogy a lakosság 33%-a használna közbringát, ha elérhető lenne a lakóhelyén, 12% pedig bizonytalan a kérdésben. Főleg a fiatalok nyitottabbak erre a megoldásra. A budapesti MOL Bubi rendszernek akkor lehetne sokkal több felhasználója, ha külön regisztráció helyett BKK bérlettel is használni lehetne a közbicikliket.

Következtetések

A kutatást támogató Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosságot vezető Révész Máriusz a csütörtöki bringás reggelin tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a lakosság nagyarányú kerékpáros szokásai miatt politikusoknak, önkormányzatoknak érdemes a biciklis közlekedés fejlesztésével foglalkozni.

Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos
Fotó: Dimény András / Magyar Kerékpárosklub

A kormánybiztos szerint „korszakos pillanatban” vagyunk a kerékpározás szempontjából, amit az infrastruktúra fejlesztése mellett szerinte leginkább a kerékpártárolók építésével, a közbringa-rendszerek fejlesztésével, a MOL Bubi regisztráció BKK éves bérletbe integrálásával lehetne megfogni.

Jövő tavasszal a kerékpáros turizmust vizsgáló kutatást készíttetne Révész Máriusz hivatala, így kétévente vizsgálható lenne a biciklis közlekedés és turisztika tendenciáinak, megítélésének változásának tendenciája.

Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke a fő célok újra gondolásáról beszélt az adatok alapján. „Már nem kell elmondanunk, hogy jó kerékpározni, mert az emberek ezt tudják. Azt kell elérni, hogy a kerékpározó 70% gyakrabban kerékpározzon, a csak sportolók a hétköznapokban is kipróbálják a biciklizést” – mondta. Ehhez szerinte csökkenteni kell a kerékpáros közlekedéssel szembeni félelmet, eloszlatni a tévhiteket és növelni kell a komfortot, amit országos kampányokkal, az infrastruktúra fejlesztésével, gyerekek oktatásával és bringabarát KRESZ-módosítással lehetne elérni. Ezek közül több, a Kerékpárosklubbal együttműködésben készülő fejlesztés már az ágyúcsőben várja a kilövést – tette hozzá.

Kürti Gábor a Kerékpárosklub elnöke
Fotó: Dimény András / Magyar Kerékpárosklub

„Mellettünk kilométeres dugó áll a rakparton, miközben a fenti kerékpárúton az emberek úgy mennek munkába, hogy ezt élvezik is” – mondta Kürti, kiemelve, hogy a kerékpározás fejlesztése nélkül az autós forgalom növekedésével a városaink stroke-ot kapnak.

Jó lenne, ha a praktikus városi kerékpározást az eddigieknél többen tudnák ötvözni a közösségi közlekedéssel, amit kerékpártárolók segítenének. Az a cél, hogy bárki, bármikor, bármilyen ruhában elérhetőnek érezze a kerékpározást. Ez ellen a legfőbb kihívás az autóforgalom növekedése – mondta a Kerékpárosklub elnöke.


A kutatást 2018 júliusában 3000 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív, online mintavétellel a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte.

Letölthető pdf-ek itt.


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

  • Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
  • Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
  • Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!