Facebook Instagram Youtube

Nem kell tartani a 40 km/h-tól! - Így válhatna élhetőbbé az Üllői út

Nem kell tartani a 40 km/h-tól! - Így válhatna élhetőbbé az Üllői út
2026.05.13
Az Üllői út belső szakasza Budapest egyik legforgalmasabb és legösszetettebb tengelye. Egyszerre sűrűn lakott városrész, a főváros legfontosabb egészségügyi csomópontja és kiemelt közlekedési útvonal. Miközben új tervek születnek a fejlesztésére, a sebesség kérdése továbbra is tabunak számít. A Magyar Kerékpárosklub szerint azonban a 40 km/h-s sebességhatár bevezetése nem extra igény, ez egy régóta esedékes, európai mintákon alapuló minimumkövetelmény lenne. Miért fontos ez a lakóknak, a betegeknek és a közlekedőknek? Miért nem lassítaná érdemben a forgalmat, és miért lenne kulcsfontosságú a Vision Zero célkitűzések eléréséhez? Cikkünkben az Üllői út humanizálásának lehetőségeit járjuk körül.

Az Üllői út belső szakasza egy sűrűn lakott, intenzíven használt városi tér, ahol a közlekedési funkciók mellett lakó-, egészségügyi és közszolgáltatási funkciók is egymásra rétegződnek. Ezért a sebességmérséklés kérdése itt nem pusztán technikai, hanem életminőségi és közlekedésbiztonsági kérdés is. A 40 km/h-s sebességhatár bevezetése ezen a szakaszon egyáltalán nem radikális lépés, sokkal inkább egy régóta esedékes, európai mintákon alapuló minimumkövetelmény. Most amikor több fővárosi terv is foglalkozik az Üllői út fejlesztésével érdemes lenne fontolóra venni az alább leírtakat.

Budapest egyik legsűrűbben lakott tengelyén, a környező területeken élők mindennapjait közvetlenül befolyásolja az utcán zajló forgalom: a zaj, a légszennyezés és a baleseti kockázat folyamatos jelenléte. Emellett ez főváros egészségügyi negyede, itt található Budapest legtöbb kórháza, egészségügyi intézménye. A folyamatos járóbeteg-ellátás és a kiterjedt látogatói forgalom miatt a negyed rendkívül érzékeny, speciális figyelmet igénylő része a fővárosnak. Egy ilyen szakaszon a közlekedés nem lehet kizárólag a forgalmi kapacitási igényeket kiszolgáló rendszer, alkalmazkodnia kell az itt élők és tartózkodók mindennapi igényeihez is.

A Nagyvárad tér környéke és az Üllői út befelé eső szakasza több jelentős csomópontot foglal magában, ahol gyalogos, kerékpáros, autós közlekedők és közösségi közlekedési eszközök osztoznak a téren. Ilyen környezetben a sebesség csökkentése kulcsfontosságú: a balesetek kockázata és súlyossága jelentősen mérséklődik alacsonyabb tempó mellett. Nemzetközi kutatások egyértelműen mutatják, hogy már 10 km/h különbség is drámai hatással lehet a védtelenebbek túlélési esélyeire egy ütközés esetén.

Számos európai nagyváros, például Bécs, Párizs vagy Brüsszel, az elmúlt években általánosan 30–40 km/h közötti sebességhatárokat vezetett be belső városi területein. Ezekben a városokban sem omlott össze a közlekedés, viszont kimutathatóan csökkent a balesetek száma, javult a levegő minősége, és élhetőbbé váltak az utcák. Budapest sem kivétel: nagyrészt ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, és ugyanazok az eszközök állnak rendelkezésére.

Most, hogy az Üllői út ezen szakasza megújul, különösen indokolt, hogy a beavatkozás ne csak műszaki, hanem szemléleti megújulást is hozzon. Egy ilyen léptékű beruházásnál a 40 km/h-s korlátozás bevezetése nem extra igény, hanem a minimum elvárás. Ha most nem történik meg, hosszú időre konzerválhatunk egy elavult közlekedési szemléletet.

Gyakori ellenérv, hogy az alacsonyabb sebességhatár lassítja a forgalmat. A valóság azonban az, hogy egy ilyen sűrűn tagolt, lámpákkal és csomópontokkal teli városi szakaszon az átlagsebességet a forgalmi helyzet határozza meg nem a megengedett maximum. A 40 km/h bevezetése tehát nem okoz számottevő menetidő-növekedést, viszont jelentősen növeli a közlekedés biztonságát és kiszámíthatóságát.

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi tervekben szereplő, egyébként érthető buszsáv kialakítás és kerékpársáv-szűkítés érdemi visszalépést jelent. Az új buszsáv kialakításának van egy kevésbé hangsúlyozott mellékhatása: forgalomgerjesztő hatással bírhat. Mivel ez a szakasz a város egyik legforgalmasabb taxikorridorja, a taxik által felszabadított kapacitást rövid időn belül más járművek fogják kitölteni. Ez azt jelenti, hogy a változtatás után várhatóan több autó jelenhet meg az úton, ami növeli a légszennyezést és a zajterhelést. Ugyanakkor az új kialakítást nem pusztán biztonsági veszteségként szeretnénk értelmezni, hanem egy olyan kompromisszumként, amely a közösségi közlekedésnek is kedvez, miközben a kerékpárral közlekedők sem kizárólag veszítenek rajta.

Nem elfogadható, hogy a változások mérlege kizárólag a kerékpáros közlekedés biztonság- és komfortcsökkenését tartalmazza. Az Üllői út ezen szakaszát humanizálni kell: egyensúlyt kell teremteni a közlekedési igények és az itt élők életminősége között.

A 40 km/h-s sebességhatár ebben kulcsfontosságú eszköz.

Egy ilyen környezetben, ilyen adottságok mellett komoly döntéshozói felelősség nem meglépni ezt az intézkedést. Nem a 40 km/h-tól kell tartani, hanem attól, ha marad az 50 km/h sebességhatár. A balesetek kockázata mindig jelen van, bármikor történhet tragédia. De még ha ez el is kerülhető, a zaj és a szennyezés minden egyes napon, az év mind a 365 napján káros hatással van az itt élőkre.

Nem beszélhetünk hitelesen hosszú távú közlekedésbiztonsági stratégiákról vagy a Vision Zero elveiről, ha a mindennapi közvetlen döntési helyzetekben nem ezek mentén cselekszünk. A 40 km/h bevezetése egy konkrét, azonnali lépés lenne ebbe az irányba.

Az Üllői út nem kizárólag egy közlekedési útvonal, ez egy városi élettér, amely egyformán fontos a gyalog, kerékpárral vagy autóval itt közlekedőknek, az itt lakóknak, és gyógyulóknak, vagyis mindenkinek. Ennek megfelelően kell, róla dönteni.


Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron