Egy édesanya, két gyermekével, kerékpárral a Vezér utcán a Füredi út felől érkezve, egyenesen, a Mogyoródi út irányába szándékozott továbbhaladni., mivel a kereszteződés biztonságos, védett áthaladást nem biztosít, a család a járdára kényszerült, ugyanebből az irányból érkezett a 144-es autóbusz, amely a csomópontban jobbra, a Fogarasi út felé kanyarodott. A kanyarodó busz az édesanyát még átengedte, ám a mögötte érkező kislányt, feltehetően a gépjármű holttere miatt, nem vette észre. A kislány a kanyarodó busz oldalának ütközött, elesett, és a jármű hátsó kereke áthajtott a lábán, ami súlyos sérülésekkel járó kórházi ellátást igényelt.
Az ilyen balesetek a megfelelő infrastruktúra kialakításával gyakorlatilag száz százalékban elkerülhetők lennének.
A budapesti kerékpáros hálózat egyik legkritikusabb sajátossága, hogy a felfestett sávok az egyenes, nyílt útszakaszokon, ahol a legkisebb a baleseti kockázat, viszonylagos elválasztást és biztonságot nyújtanak, ám a csomópontokhoz érve egyszerűen eltűnnek. A Vezér úti kialakítás is ilyen: az irányhelyes kerékpársáv a kereszteződés előtt megszűnik és kerékpáros nyomként folytatódik.
Az ilyen kialakítások mindig közlekedéstechnikai vákuumot hoznak létre: a kerékpáros elveszíti a védett pozícióját, és hirtelen kénytelen a kanyarodó és egyenesen haladó gépjárművek, köztük több tonnás buszok közé besorolni, hirtelen velük közös felületre kényszerül. Ez a kialakítás a kerékpáros közlekedőket a gyalogosfelületre kényszeríti.
Egy ilyen kereszteződésben a kanyarodó mozgások kiemelt balesetveszélyt jelentenek. Egy jobbra kanyarodó autóbusz hatalmas holttérrel rendelkezik. A buszvezető a visszapillantó tükörből a kanyarodás ívén ezért nem látja az oldalt vagy mögötte érkező, egyenesen továbbhaladni szándékozó gyalogos vagy kerékpáros közlekedőt. Ha nincs egyértelmű térbeli elválasztás, a közlekedők nyomvonala óhatatlanul metszi egymást, ami még fokozott figyelem mellett is potenciális veszélyt jelent.
A hazai gyakorlat évtizedekig a gépjárműforgalom folyamatosságát és a csomópontok áteresztőképességét helyezte előtérbe. Ennek eredménye, hogy a helyhiányra hivatkozva a kereszteződésekben elhagyják a biztonságos kerékpáros átvezetést és nem biztosítják a biztonságos kanyarodó mozgásokhoz, vagy akár egyenes továbbhaladáshoz, szükséges körülményeket minden közlekedő részére.
A jelenlegi infrastrukturális paradigma, amely a legveszélyesebb pontokon szünteti meg a fizikai védelmet, fenntarthatatlan. A balesetek megelőzése kizárólag a folytonos, fizikai elválasztást alkalmazó megoldások, drasztikus sebességcsökkentés és új, a biztonságot és élhetőséget szolgáló, térhasználati szokások alkalmazásával garantálható.
A hasonló balesetek megelőzésére régóta léteznek bevált megoldások.A védett kerékpáros csomópontok kialakításakor például a kanyarodósávok és a kerékpáros átvezetés közé épített fizikai sarokszigetek rákényszerítik az autó- és buszsofőröket a sebesség csökkentésére, emellett a kerékpáros közlekedőket nem kényszeríti a járdafelületek alkalmazására. Ezek az elemek olyan szögbe fordítják a kanyarodó járművet, hogy a vezető ne a holtteres tükörből, hanem egyenesen a szélvédőjén keresztül, szemből lássa meg az érkező kerékpárost. Emellett kritikus fontosságú a lámpafázisok különválasztása is, hiszen az egyenesen haladó kerékpárosok és átkelő gyalogosok és a jobbra kanyarodó gépjárművek zöld jelzése nem eshet egybe azokon a pontokon, ahol a biztonságos fizikai elválasztás vagy rálátás nem megoldott.
A Fogarasi út és a Vezér utca kereszteződése kiemelt főhálózati elemként és fejlesztendő csomópontként szerepel Zugló Kerékpárforgalmi Hálózati Tervében (KHT).
Ez a tény még élesebb megvilágításba helyezi a történteket, hiszen megmutatja, hogy a csomópont hiányosságaival és veszélyességével a szakma és a döntéshozók is tisztában vannak. A KHT a Vezér utcát és a Fogarasi utat egyaránt a kerékpáros főhálózat kulcsfontosságú elemeként tartja számon, magát a kereszteződést pedig olyan prioritást élvező csomópontként határozza meg, ahol a biztonságos és folytonos átvezetés megteremtése elengedhetetlen. Bár a dokumentum nevesíti a konfliktusmentes áthaladás és a hálózati hiányok felszámolásának szükségességét, a fizikai átalakítások elmaradása vagy részlegessége miatt a helyszín a gyakorlatban megőrizte balesetveszélyes kialakítását.
A Fogarasi úti eset rávilágít arra, hogy amíg a városi csomópontok átépítésénél nem válik kötelező alapelvvé a sérülékeny úthasználók folytonos, fizikai védelme, addig a rendszer nem megelőzi, hanem kódolja a hasonló baleseteket.