Ahogy a világ nagyvárosaiban, úgy Magyarországon is egyre többen fedezik fel a kerékpározás előnyeit – praktikus, gyors, olcsó, egészséges, és szabadságot ad. Ugyanakkor a bringázás terjedésének gátjai is kirajzolódnak, amelyekre csak célzott szemléletformálással és tudatos várostervezéssel lehet érdemben reagálni.

A Magyar Kerékpárosklub megbízásából az Idea Intézet 2025 elején végzett online fókuszcsoportos kutatása átfogó képet ad a magyar lakosság kerékpározási attitűdjeiről. A közlekedési célú kerékpárosokat vizsgáló felmérés során 20–60 év közötti, különböző hátterű és lakóhelyű résztvevők osztották meg tapasztalataikat és véleményüket. A kutatás célja, hogy segítsen megérteni a kerékpározás választásának és elutasításának legfőbb mozgatórugóit, így hozzájárulva a jövő kerékpárosbarát döntéseihez.

A kutatás megvalósítását a Közös Értékeink program támogatása tette lehetővé.

A kutatás eredményei letölthetőek pdf formátumban az alábbi oldalról:

KERÉKPÁROZÁSI ATTITŰDÖK MAGYARORSZÁGON 2025 - kutatási eredmények

Fotó: Karancsi Rudolf, Magyar Kerékpárosklub

Szabadság, egészség, közösség: miért tekerünk?

A kutatás alapján a kerékpár sokak számára a legkötetlenebb közlekedési eszköz: nincs menetidőhöz kötve, nem kell parkolóhelyet keresni, és az útvonal is szabadon választható. Ez a szabadságélmény vált a legerősebb motivációs tényezővé – különösen a rutinosabb kerékpárosok körében.

A kerékpározás emellett tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba. Sokan említették, hogy így időt takarítanak meg, hiszen a napi mozgás a közlekedéssel együtt teljesül. Ez nemcsak testi, de mentális egészségükre is pozitív hatással van.

Megfigyelhető a közösségi élmény iránti igény is: a családi kerékpározás, a barátokkal tett kirándulások vagy épp a kerékpáros kultúrához való tartozás élménye erősíti a bringázást választók elköteleződését.

Baleset, lopás, rossz utak: mi tart vissza?

A kutatás egyértelműen rámutatott a visszatartó tényezőkre is. A leggyakoribb félelmek közé tartozik a balesetveszély – különösen a kezdő és női kerékpárosok esetében. A frusztrált autós közlekedők, a szűk oldaltávolságok, a kerékpársávokra parkolt autók vagy az agresszíven közlekedő futárok, rolleresek egyaránt növelik a bizonytalanságot.

A kerékpárlopások szintén komoly problémát jelentenek. A válaszadók bizalmatlanok a zárakkal és tárolókkal szemben, sokan nem mernek drágább bringát használni, vagy csak korlátozott helyeken hajlandók leláncolni azt.

Az infrastruktúra hiányosságai, a lepusztult kerékpárutak, logikátlan útvonalak, illetve a karbantartás hiánya szintén gyakran elhangzottak. A családosok és kevésbé rutinos bringások számára különösen fontos lenne a jól kijelölt, biztonságos hálózat – ennek hiánya sokakat eltántorít.

Fotó: Karancsi Rudolf, Magyar Kerékpárosklub

Mit szeretnének a kerékpárosok?

A megkérdezettek nem újabb szabályokat, hanem a meglévő szabályok hatékonyabb betartatását sürgetik. Egyértelmű jelzések, következetes rendőri fellépés, edukációs kampányok, és az autósok érzékenyítése a kerékpáros közlekedés irányába – ezek lennének a legfontosabb lépések egy biztonságosabb közlekedési kultúra irányába.

Előre kell tekintenünk

A kutatásból világosan látszik: a kerékpározás térnyerése nem csupán infrastruktúra kérdése, hanem társadalmi és kulturális átalakulás is. A mindennapi bringázás akkor válik valódi alternatívává, ha a döntéshozók, a közlekedés többi szereplője és a civil szervezetek is együtt dolgoznak egy biztonságosabb, élhetőbb, emberközpontúbb városi közlekedés megteremtéséért.

Fotó: Karancsi Rudolf, Magyar Kerékpárosklub

A Kerékpárosklub válaszai: programok, kampányok, oktatás

A Magyar Kerékpárosklub aktívan dolgozik a felmerült problémák megoldásán. A Bebiciklizés program célja a kevésbé rutinos kerékpárosok támogatása elméleti és gyakorlati oktatással. A Kerékpáros Kisokos kiadvány közérthetően mutatja be a biztonságos közlekedés alapjait. Az országos Bringásreggeli, a gyerekeknek szóló Bicibusz, és a rendezvényes tárolószolgáltatás mind hozzájárulnak a bringázás népszerűsítéséhez és elfogadottságának növeléséhez.

A projekt az Európai Unió "Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek" (CERV) programjának támogatásával valósult meg. Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.