A Bringakör a balatoni térség egyik fontos közlekedési és turisztikai infrastruktúrája is. A kerékpáros turizmus ráadásul nemcsak a nyári hónapokban jelenthet forgalmat a településeknek: a jó minőségű, biztonságos útvonal az előszezonban és az utószezonban is vonzóvá teheti a térséget.

Kétévente újra megkérdezzük a bringásokat

2024 után idén ismét megkérdeztük a kerékpározókat arról, hogyan értékelik a Balatoni Bringakör egyes szakaszainak útminőségét és közlekedésbiztonságát. A 2026-os felmérésben több ezer települési értékelés mellett 770 konkrét, térképen megjelölt szöveges észrevétel is érkezett.

Két évvel ezelőtt, 2024-ben indítottuk el először átfogó felmérésünket a Balatoni Bringakör állapotáról. Akkor is azt kértük a kerékpározóktól, hogy csak azokat a szakaszokat értékeljék, amelyeken az elmúlt egy-két évben személyesen jártak.

A célunk már akkor is az volt, hogy ne kizárólag szakértői szemmel vizsgáljuk a Bringakört, hanem összegyűjtsük azok tapasztalatait is, akik ténylegesen használják az útvonalat.

2026-ban Fonyód, Zánka és Balatonakali kapta a legrosszabb értékelést

A 2026-os eredmények alapján jelentős különbségek vannak az egyes települési szakaszok között.

A legrosszabb értékelést Fonyód kapta, mindössze 3,50 ponttal a 10-ből. Ezt követi Zánka 3,58, Balatonakali 3,69, Révfülöp 3,90, Balatonszepezd 3,97 és Badacsonyörs 4,05 ponttal. Szintén 5 pont alatt maradt Balatonberény, Balatonkeresztúr és Keszthely.

A másik oldalon vannak olyan szakaszok is, amelyeket a kerékpározók lényegesen jobbnak ítélnek. Szántód 8,07, Balatonszentgyörgy 7,98, Aszófő 7,86, Balatonfűzfő 7,55 és Balatonföldvár 7,55 pontot kapott.

Ez a különbség önmagában is fontos tanulság: a Balatoni Bringakör minősége ma sem egységes. Az útvonal egyes részein már kényelmes és biztonságos kerékpározási környezet várja a bringásokat, máshol azonban olyan alapvető problémák maradtak, amelyek a használhatóságot és a biztonságot is rontják.

A 2026-os eredményekben ismét kirajzolódik egy erősen problémás északi parti térség.

Zánka, Balatonakali, Balatonszepezd és Révfülöp egymást követő szakaszai is 4 pont körüli vagy az alatti értékelést kaptak. Ez azért különösen fontos, mert itt már nem egyetlen település egyedi problémájáról beszélünk. Egy több településen átívelő, összefüggő szakaszon jelentkeznek hasonló minőségi és biztonsági problémák.

Hasonlóan fontos gócpont Fonyód, amely a teljes idei rangsor utolsó helyére került. A 3,50-es átlagpontszám mellett innen érkezett az egyik legtöbb konkrét térképes panasz is. Keszthely szintén figyelmet érdemel: a város szakasza 4,71 pontot kapott, miközben nagyszámú visszajelzés érkezett a csomópontok, a vonalvezetés, a burkolat és a szűk keresztmetszet miatt.

770 konkrét észrevétel mutatja meg, hol van szükség beavatkozásra

A kérdőív térképes részében a válaszadók 770 szöveges észrevételt helyeztek el konkrét pontokhoz kapcsolva. Ezek között találunk kátyús, gyökérfelnyomódásos útszakaszokat, veszélyes kereszteződéseket, túl keskeny kerékpárutakat, rosszul kialakított átvezetéseket és olyan helyeket is, ahol a kerékpárosoknak gyalogosokkal vagy jelentős gépjárműforgalommal kell osztozniuk a felületen.

A visszajelzések egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem lehet a Balatoni Bringakör problémáit egyszerűen az aszfalt minőségére redukálni. A rossz burkolat természetesen az egyik leggyakrabban említett probléma. A kátyúk, repedések, gyökérfelnyomódások és egyenetlenségek különösen a nagyobb sebességgel közlekedő kerékpárosok számára jelentenek kockázatot.

Sok helyen túl keskeny a kerékpárút ahhoz, hogy két irányban kényelmesen és biztonságosan lehessen közlekedni rajta. Ez különösen problémás egy olyan útvonalon, amelyen családok, lassabban haladó kerékpárosok, országúti bringások, elektromos kerékpárral közlekedők és gyalogosok is megjelennek.

Több észrevételben visszatér a gyalogosok és kerékpárosok konfliktusa is. A kerékpárút sok helyen olyan felületre szorul, amely egyúttal gyalogos közlekedésre is szolgál, miközben a forgalom nagysága már meghaladja azt, amit egy szűk közös felület biztonságosan kezelni tud.

Vannak látványos javulások is

A két felmérés összehasonlítása ugyanakkor azt is mutatja, hogy van értelme a fejlesztéseknek. A 2024-es felmérésben például Szigliget 4,24-es, Badacsonytomaj 4,84-es, Balatonakali 5,30-as, Révfülöp 4,88-as és Zánka 4,78-as értékelést kapott. 2026-ban ezek közül több szakasz eredménye jelentősen eltér.

Különösen látványos Szigliget javulása, amely idén 7,24 pontot kapott. Ez jól mutatja, hogy egy-egy beavatkozás a használók tapasztalatában is érzékelhető változást hozhat.

Ugyanakkor más szakaszoknál a két évvel ezelőtti problémák továbbra is megjelennek. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a fejlesztések ne csak egy-egy beruházás átadásáig tartsanak: a kerékpáros infrastruktúrát folyamatosan ellenőrizni, karbantartani és szükség esetén újratervezni kell.

Egy több mint 200 kilométeres turisztikai útvonal esetében nem várható el, hogy minden méter azonos műszaki megoldással készüljön. Az viszont elvárható, hogy minden szakaszon kiszámítható, biztonságos és a forgalomhoz illeszkedő infrastruktúra fogadja a kerékpározókat.

A Magyar Kerékpárosklub célja a felméréssel nem az, hogy hibást keressen. A célunk az, hogy a kerékpározók valós tapasztalatai alapján láthatóvá tegyük, hol és milyen beavatkozásokra van szükség.

A kérdőív eredményeit ezért megosztjuk az érintett településekkel, és arra ösztönözzük az önkormányzatokat, hogy a saját kezelésükben lévő szakaszokon tegyenek a minőség javításáért. Ahol pedig a probléma meghaladja egy önkormányzat lehetőségeit, ott azt várjuk, hogy a települések maguk is kezdeményezzék és segítsék a szükséges állami fejlesztéseket.

A Közlekedési és Beruházási Minisztériumtól azt várjuk, hogy a Balatoni Bringakör fejlesztése ne álljon meg az eddig elvégzett rekonstrukcióknál. A következő beruházások tervezésekor a mostani felmérés tapasztalatait is érdemes figyelembe venni, és a különösen rossz állapotú, illetve közlekedésbiztonsági szempontból problémás szakaszokra célzott fejlesztéseket előkészíteni.