Egy nagyvárosi közbringaszolgáltatásnál a folytonosság alapérték. A szolgáltatás szüneteltetése gyengítheti a felhasználók lojalitását, és megtörheti azt a lendületet, amely az elmúlt években a városi kerékpározás erősödését jellemezte. A Bubi sokak számára nemcsak egy praktikus közlekedési eszköz volt, hanem belépő a mindennapi bringázás világába.

Éppen ezért érthető, hogy a közbeszerzési folyamat késése miatti leállást erős kritikák és csalódottság kíséri. Hirtelen nagyon sokan kezdték el sajátjuknak érezni a zöld bringákat, ami valójában jó jel, azt mutatja, hogy a rendszer valóban beépült a város életébe. A politikai kommunikációban felmerült a "szándékosság" vádja is, de ennek semmi jelét nem láttuk. Sőt, inkább komoly erőfeszítések történtek a szünet rövidítésére a régi rendszer 2 hónapos hosszabbításával, és az új sürgetésével.

Amit viszont már tudunk az új rendszerről - a következő generációs budapesti közbringarendszer előkészítése zajlik, és több fontos részlet már ismert:

• Az új kerékpárokat a közbringákra specializálódott holland OEM Bikes gyártja.
• A szerződés szerint legkésőbb június közepéig 2500 hagyományos és 800 elektromos rásegítésű kerékpár érkezik Budapestre.
• A szolgáltatás technológiai hátterét a londoni székhelyű, spanyol hátterű Inurba Mobility biztosítja.

A rendszer működése is jelentősen átalakul. A régi, 1.0-ás dokkolós állomások megszűnnek: a régi Bubi-pontok helyén kerékpártámaszok jelennek meg, és ezek Mobi pontokká alakulnak.

A Magyar Kerékpárosklub részéről - a bevezetéshez hasonlóan - most is felajánlottuk tagjaink segítségét egy esetleges tesztidőszakban, hogy annak tapasztalatai is segíthessék a Bubi finomhangolását, és az új rendszer zökkenőmentes startját.

A mostani vita közben könnyű szem elől téveszteni egy másik fontos kérdést is: milyen erőforrásokat fordít a város a kerékpáros közlekedés fejlesztésére.

Budapest idén a Magyar Kerékpárosklub közbenjárására 200 millió forintos keretet különített el olyan beavatkozásokra, amelyek a következő generációs Bubi érkezésére készítik fel a várost. Fontosnak tartjuk, hogy az új közbringarendszer ne önmagában jelenjen meg, hanem valódi városi hálózatba illeszkedjen.

Ugyanakkor fontos kimondani: a 200 millió forint rendkívül szerény összeg ahhoz képest, amire Budapestnek valójában szüksége lenne kerékpáros infrastruktúra terén. Egy nagyváros közlekedési rendszerében ez inkább jelképes léptékű forrás, miközben a biztonságos kerékpáros útvonalak, csomóponti átalakítások, tárolók és mobilitási pontok fejlesztése ennél nagyságrendekkel nagyobb beruházásokat igényel.

A következő évek szempontjából azonban ennél is fontosabb kérdés, hogy mekkora hangsúlyt kap a kerékpáros közlekedés a városi költségvetésben. Ha Budapest komolyan gondolja az aktív mobilitás fejlesztését, akkor a jelenlegi keretnél jóval nagyobb forrásokat kell biztosítania.

A következő költségvetési évben ezért azt tartjuk szükségesnek, hogy a város jelentősen növelje a kerékpáros fejlesztésekre fordított összeget. Nemcsak azért, mert egyre többen kerékpároznak Budapesten, hanem azért is, mert egy jól működő, biztonságos kerékpáros hálózat a város egészének érdeke: gyorsabb, élhetőbb és fenntarthatóbb közlekedést jelent mindenki számára.