Infrastruktúrába kódolt szabálytalanságok – tabufeszegetés a közlekedési konferencián

Tabufeszegető előadást tartott Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke a II. Magyar Közlekedési Konferencián. Az előadás olyan kerékpáros szabálytalanságokat vett sorra, melyek legfőbb oka, hogy az úthálózat tervezésénél nem vették figyelembe a kerékpáros közlekedés sajátosságait. Ma már számos, a KRESZ részét képező szabály egy korábbi szabálytalanságot foglalt a közlekedés rendszerébe. Több olyan példát is bemutatott, ami hazánkban még szabálytalan, máshol viszont a mindennapok része. A klub elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezők és döntéshozók gyakran nem tartják be a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtését előíró törvényt.

 „Mindenkinek van véleménye a kerékpáros közlekedőkről, mindenkinek okozott már örömöt vagy gondot a kerékpározás” – kezdte az előadását a Kerékpárosklub elnöke, leszögezve, hogy nem a szabálytalanságok elbagatellizálásáról szól az előadása. „Minden közlekedő szabálysértő, de magunkra nézve nem szeretjük felismerni csak másokban.” – hívta fel a figyelmet.

A közlekedési szabályok a balesetek elterjedése után a biztonságos közlekedést, számonkérhetőséget elősegítő „közös nyelv” megteremtésére jöttek létre, ami viszont településenként és országonként is eltérőek lehet. A jó szabály – Kürti Gábor szavaival – biztonságot nyújt, érthető, következetes, betartható és egyenlőséget biztosít. Kérdés persze, hogy ez érvényesül-e minden közlekedési módra nézve?

A novemberi II. Magyar Közlekedési Konferencián a klub egy szekcióban szólalt fel Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kerékpáros főosztályát vezető Berencsi Miklós, a Közlekedési Múzeumot vezető Vitézy Dávid, és a BKK-t képviselő Bereczky Ákos előadásával.

Jellemző szabálytalanságok

Közlekedési mód alapján nem lehet csoportokra osztani az embereket, a szabályok betartása nem közlekedési módtól, hanem az egyéntől függ. Vannak viszont jellemző szabálytalanságok.

Kerékpárral például a bicikli tulajdonságai alapján jellemzőek bizonyos szabálytalanságok. Ilyenek a piroson áthaladás, az egyirányú utcákban szemben biciklizés, a járdán kijelölt – rosszul használható – kerékpárút helyett az úton haladás, vagy a forgalmas út helyett járdán haladás, a buszsáv nem engedélyezett használata az eggyel beljebb lévő forgalmi sáv helyett.

Ezek motivációja jellemzően az, hogy a kerékpározás tulajdonságaival szemben a forgalomszervezés nem biztosítja a biztonságérzetet, és a gyors, hatékony, balesetmentes közlekedést. Egyirányú utcákat például jellemzően az autók nagy helyigénye miatt jelöltek ki, a kétirányú kerékpározás engedélyezése pedig annak belátása, hogy a kis helyen is elférő kerékpározót felesleges emiatt kerülőkre kényszeríteni.

Míg a kerékpáros szabálytalanságok jellemzően az elkövető kerékpározóra veszélyesek, addig a tipikus autós szabálytalanságok nem az autó utasait, hanem a környezetüket veszélyeztetik.

A jellemző autós szabálytalanságokat így az autó tulajdonságai ellenére követik el. Ezek a gyorshajtás, az indexelés nélküli kanyarodás vagy sávváltás, a mobilozás, a zebránál nem megállás, a buszsávban haladás. Az autók súlya, mérete és sebessége miatt ezek hatványozottan veszélyesebbek a környezetre, ami miatt az autódominanciájú helyeken elengedhetetlen a szabályok – sávok, sebességhatárok, lámpák, megállás - betartatása.

Szabállyá erősödött szabálytalanságok

Előadásában a Kerékpárosklub elnöke felsorolta azokat az utóbbi években bevezetett KRESZ szabályokat, melyek korábbi szabálytalanságok veszélytelensége nyomán lettek elismerve.

Ilyen a buszsávok használata – ahol a szélesség és a járatritkaság megengedi -, egyes egyirányú utcák megnyitása a kétirányú kerékpározásnak, a közvetett – keresztutca lámpája elé kiálló - balra kanyarodás, az előretolt kerékpáros felállóhely lámpáknál, vagy a kátyúk miatt eltörölt szoros jobbratartási kötelezettség.

A kétirányúsítások bevezetése előtt baleseteket jósoltak, de ezt a statisztikák megcáfolták. Adatok igazolják azt is, hogy a buszoknak sem okozott késéseket egyes buszsávok kerékpározók számára történő megnyitása.

Nyugat-Európában több országban a piros lámpánál kis ívben jobbra fordulást vagy párhuzamos járda melletti továbbhaladást is engedélyezték már, miután belátták, hogy a kerékpározó kis helyigénye miatt – az elsőbbség betartásával – veszélytelenül tud ilyen helyeken továbbhaladni. A Kerékpárosklub által is lassan két éve kezdeményezett módosítás nyomán a kerékpáros utcák kialakítása, a bolyban tekerés engedélyezése és a balesetveszélyes kerékpárutak kötelező használatának eltörlése is valósággá válhat a fenti példák alapján.

Miért „szabálytalankodnak a biciklisek”?

„Szabálytalan közlekedőket látva először mindig arra gondolok, jók-e a szabályok és az infrastruktúra” – idézte a hollandiai Groningen alpolgármesterét Kürti Gábor.

A Kerékpárosklub elnöke kiemelte, hogy a biciklis szabálytalanságok jelentős része a forgalomtechnika következménye. Azért tekernek sokan a járdán, mert félnek az autóktól. Azért bicikliznek olyan a buszsávban ahol tilos, mert egy sávval beljebb szabályosan haladni sokkal veszélyesebb, és (például a budapesti Rákóczi út esetén) a szabályos kerülő több kilométert és jelentős időveszteséget okozna. Azért mennek be a nem kijelölt egyirányú utcába szemből, mert az a leggyorsabb útvonal az úticéljukhoz, és elférnek. A kerékpáros sportolók azért tekernek egy bolyban, mert sokkal nehezebb és veszélyesebb megelőzni őket, ha libasorban mennének. És még sorolhatnánk.

Fontos belátni, hogy a veszélyesebb közlekedők akadálytalan haladásának érdekében kialakított szabályok a veszélytelenebb közlekedők elé állítanak korlátokat. Szabálytalanná teszik az interakcióra alapozó közlekedést, pedig humánusabb környezetben ez lenne a természetes. Példaként a lakótelepi parkokban – a kijelölt járdákkal nem egyezően - kitaposott ösvényeket hozta Kürti Gábor.

A legveszélyesebb szabálytalanság

A Kerékpárosklub elnöke felhívta a döntéshozók és tervezők figyelmét egy olyan törvény betartására, ami minden közlekedő számára biztonságos feltételeket nyújtana.

Az 1988. évi I. Törvény a közúti közlekedésről rendelkezik arról, hogy az utakat mindenkinek joga van - akár kerékpárral is - használni és ennek megfelelően kell megépíteni is:

8§ 1/A: „A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.”

 

A prezentáció:


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

  •  
  • Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
  •  
  • Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide
  •  
  • Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!