Facebook Instagram Youtube

A kerékpározás segíthet megmenteni a bolygónkat

A kerékpározás segíthet megmenteni a bolygónkat
2018.12.10
Az idén ősszel megjelent, az egész világ számára fontos ENSZ jelentés szerint a Föld megmentésének egyik módja az lehet, ha egyre több ember egyre többet kerékpározik.  A világ vezető klímatudósai egyetértenek abban, hogy a globális hőmérséklet emelkedésének mértékét 1,5°C alatt kell tartanunk, ha elejét akarjuk venni annak, hogy a társadalom minden területén gyors, mélyreható és korábban nem tapasztalt változások következzenek be. A tudósok és kormányzati tisztviselők egy hétig folytattak megbeszéléseket Dél-Koreában, melyek végeztével az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) közzétette erőteljes hangvételű jelentését a globális felmelegedés hatásáról.

Az idén ősszel megjelent, az egész világ számára fontos ENSZ jelentés szerint a Föld megmentésének egyik módja az lehet, ha egyre több ember egyre többet kerékpározik.  A világ vezető klímatudósai egyetértenek abban, hogy a globális hőmérséklet emelkedésének mértékét 1,5°C alatt kell tartanunk, ha elejét akarjuk venni annak, hogy a társadalom minden területén gyors, mélyreható és korábban nem tapasztalt változások következzenek be. A tudósok és kormányzati tisztviselők egy hétig folytattak megbeszéléseket Dél-Koreában, melyek végeztével az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) közzétette erőteljes hangvételű jelentését a globális felmelegedés hatásáról.

Több ezren a Kerékpárosklub által szervezett 2018-as I bike Budapest felvonuláson
Fotó: Bódis Krisztián


Carlton Reid cikke eredetileg a Forbes oldalán jelent meg. Hegyközi Zsuzsa fordította, Buday Bence lektorálta, Halász Áron szerkesztette.

Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!


A jelentés több módszert sorol fel a bolygónk élhetőségének megtartására, egyik ilyen, ha többet gyalogolunk, vagy többet kerékpározunk. A kockázat már nem is lehetne nagyobb, mondják. Az IPCC jelentése a kockázati tényezők között megemlíti a politikai destabilizációhoz vezető jelentős zavargásokat, mint az egyre nagyobb éghajlati változások eredményét, melyek országok működésképtelenségéhez is vezethetnek.

Az IPCC az Egyesült Nemzetek (ENSZ) testülete, mely a klímaváltozással kapcsolatos tudományterületeket vizsgálja. A testületet az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Meteorológiai Világszervezet hozta létre 1988-ban azzal a céllal, hogy a politikai döntéshozók számára rendszeresen tudományos értékeléseket szolgáltasson a klímaváltozással, annak következményeivel és a lehetséges jövőbeni kockázataival kapcsolatosan.

A legutóbbi jelentés felhívja a figyelmet, hogy a felmelegedés mértéke a 3°C felé tart és egyben kifejti azt is, mivel jár ez Földünk és lakói számára.

Jim Skea professzor, az IPCC egyik társelnöke aláhúzta, hogy a döntéshozóknak sürgősen meg kell érteniük, milyen példátlan változásokra és változtatásokra van szükség, ha a hőmérséklet emelkedését 1,5°C-ra akarjuk korlátozni.

Az Imperial College London fenntartható energiával foglalkozó professzora hozzátette, hogy ezek a komoly változások és változtatások érintenék az energiagazdálkodást, a földhasználatot és a közlekedést.

A kormányoknak gyökeresen más módon kell viszonyulniuk az energiafelhasználáshoz, a földhasználathoz és az urbanizációhoz. Ugyanakkor az egyéneknek is életmódváltásra van szüksége: kevesebb húst kéne enni, a ruhákat a szabadban kiteregetve kéne szárítani szárítógép használata helyett, rövidebb távolságokat pedig gyalog vagy biciklivel kéne megtenni, nem autóba ülni.

Dr. Debra Roberts, az IPCC másik társelnöke azt nyilatkozta, hogy „Ez nem elvont tudomány. Itt a lakó- és munkahelyünkről van szó. Magunk dönthetünk arról, hogyan közlekedünk a városban.”

Az IPCC jelentése a kerékpározást és a gyaloglást „nem motorizált közlekedési eszközként” sorolja be és azt állítja, hogy ezen két helyváltoztatási mód alkalmazásának lehetősége a közösségi közlekedéshez való kapcsolódásukon, kulturális tényezőkön, az éghajlaton és a földrajzi viszonyokon múlik.

A találóan és röviden elnevezett Különjelentés az 1,5°C-os globális felmelegedésről azt írja: „Sok területen már észlelhetőek átmeneti változások, de ha 1,5°C fokra szeretnénk korlátozni a felmelegedést, az átmenet mértékének és ütemének jelentős felgyorsításával kell számolni, különösen az elkövetkező 10-20 évben”. A jelentés ehhez baljóslatúan hozzáteszi, hogy „az eddigi történelem során még nem merült fel igény ilyen léptékű átmenetre, s különösen arra nem, hogy az átmenet társadalmilag és gazdaságilag fenntartható módon menjen végbe.”

Gyakorlatilag azt követelik a klímatudósok, hogy életmódunkat többféle szempontból is radikálisan változtassuk meg. Például ne csak kevesebbet repüljünk, hanem nagymértékben csökkentsük a fosszilis energiahordozók felhasználását. A jelentés sürgeti, hogy fokozatosan vonják ki a forgalomból a benzinmotoros személygépkocsikat és dicséri az elektromos járműveket, amennyiben akkumulátoraik fenntartható forrásból tölthetők fel.

A jelentésben szereplő 6000 tudományos hivatkozás között található olyan tanulmány, mely az autóhasználat korlátozásáról szól, vagy amely azt taglalja, hogy képesek-e a közbringák kicsalogatni a sofőröket a volán mögül. A jelentés szerint világszerte körülbelül 800 városban működik közbringa rendszer. Megemlíti, hogy a Londonban bevezetett behajtási díjból befolyó összeg hozzájárult a védett kerékpárút hálózat kialakításához, valamint a díjfizető övezetben az első évben, 2003-ban 15 %-kal csökkent a járművek által teljesített kilométerek száma. A következő évben ez a szám még 6 %-kal csökkent tovább, miközben a közúti közlekedés számlájára írható széndioxid kibocsátás 20 %-kal csökkent 2008-ra.

„A jelentés egyik fő üzenete az, hogy már most is érzékelhetőek az 1°C-os globális felmelegedés következményei, ilyenek például a szélsőségesebb időjárás, a tengerszint emelkedése és az északi-sarki jégtakaró csökkenése”, nyilatkozta Panmao Zhai az IPCC munkacsoportjának egyik társelnöke.

Dr. Roberts megállapította, hogy a jelentés „megfelelő információval látja el a döntéshozókat és a gyakorlati szakembereket ahhoz, hogy a klímaváltozással kapcsolatban döntéseket hozzanak, szem előtt tartva a helyi viszonyokat és az emberek szükségleteit.”

 „Az elkövetkező néhány év lesz valószínűleg történelmünk legfontosabb időszaka”, tette hozzá.


Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

További érdekes cikkeket fordítócsoportunktól itt olvashatsz.


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

  • Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide! Ne maradj le tagsági akciónkról!
  • Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
  • Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron