Támogasd 1%-oddal a Kerékpárosklubot!

Akárhogy is nézzük, a bicikli jelentheti a városi közlekedés jövőjét

"Természetesen senki nem gondol arra, hogy kötelezővé kéne tenni a kerékpár használatát vagy hogy az ember nagyszülei is azzal járjanak, de ha sikerülne elérni, hogy a városi közlekedés jelentős hányada biciklivel történjen az autóhasználat csillapítása, utcák lezárásadedikált biciklisávok építése, az utcai parkolás korlátozása és egyéb stratégiai lépések révén, a potenciális előnyök hatalmasak lehetnek."


Enrique Dans cikke a Forbes oldalán jelent meg. Készült a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjában. Pataki Mihály fordította, Halász Áron szerkesztette. Csatlakozz te is fordítócsoportunkhoz, hogy minél több külföldi jó példát, újító gondolatot mutathassunk be!


Márciusban, amikor London városvezetése azon dolgozott, hogy az egészségügyi rendszer létfontosságú dolgozóinak mobilitását javítsa a koronavírus-járvány közepette, a városatyák egy érdekes javaslattal álltak elő: az ápolók, orvosok és kollégágik kapjanak kölcsönbe elektromos bicikliket. Csak egy kósza ötlet lenne a sok közül? Meglehet, azonban a bizonyítékok azt mutatják, hogy számos brit városban az elektromos biciklik jelentősen gyorsabbak az autóknál, ráadásul minél többen választják a bringát, annál inkább javul a közlekedés.

A koronavírus-járvány különleges lehetőséget biztosít a városi mobilitás újratervezésére, főleg bicikliközpontú elképzelések mentén. Több elemzés is azt mutatja, hogy a távolságtartást előtérbe helyező időkben a tömegközlekedés alternatívájaként az (elektromos) bicikli jelenti a városi közlekedés jövőjét.

A Google Maps vagy a CityMapper jellegű mobilitási alkalmazásokban is megjelenő közösségi kerékpár rendszerek kezdenek győztesként kikerülni a kialakult helyzetből. Tíz évnyi adat támasztja alá, hogy az ilyen megoldások 20 százalékkal növelik a biciklik használatát rendszeres közlekedési eszközként. Ezzel arra ösztönözik a városvezetéseket, hogy nagyban gondolkodjanak a kapcsolódó infrastruktúra tervezésekor. A mobilitás változóban van olyan városokban, mint Párizs, a polgármester, Anne Hidalgo, ambíciózus kerékpársáv-építési programjának köszönhetően, miközben az olyan hagyományos érvelések, mint hogy az ilyen sávok alacsony kihasználtságúak, növelik a dugókat vagy költségesek, sorra megdölnek.

A kulcs egyértelműen a városok újratervezésében rejlik: senkinek nem lenne szabad az életét féltenie, ha biciklivel akar közlekedni. Ahogy Hollandia példája is mutatja, a biciklinek a hideg városokban is van létjogosultsága: akár egy villanymotorral kiegészítve tökéletesen megfelelő arra, hogy egy csepp izzadság nélkül érjünk be vele a munkahelyünkre. Természetesen senki nem gondol arra, hogy kötelezővé kéne tenni a kerékpár használatát vagy hogy az ember nagyszülei is azzal járjanak, de ha sikerülne elérni, hogy a városi közlekedés jelentős hányada biciklivel történjen az autóhasználat csillapítása, utcák lezárása, dedikált biciklisávok építése, az utcai parkolás korlátozása és egyéb stratégiai lépések révén, a potenciális előnyök hatalmasak lehetnek.

Az ilyen tervezési folyamatok jelentik az egyetlen megoldást arra, hogy a városok többé ne olyan helyek legyenek, amik apránként megmérgezik lakóikat. A járvány rávilágított a légzőszervi fertőzések súlyossága és a levegő minősége közötti kapcsolatra és nyitottá tette a társadalmat a változásokra, a mindennapjaink és az életstílusunk megváltoztatására. Itt a tökéletes alkalom a vakmerőségre és az olyan változásokra, amik javítják az életünket.


Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

További érdekes cikkeket fordítócsoportunktól itt olvashatsz.


Tetszett a cikk? Maradjunk kapcsolatban!

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!